A riportban Donald Trump friss kijelentései kerülnek fókuszba, amelyekben világossá teszi: szándéka szerint a hadsereg jelentősebb szerepet kapna az amerikai városok közbiztonságának fenntartásában. Az elnök rendeletet írt alá speciális egységek felállításáról a Nemzeti Gárdán belül, miközben Washington D.C.-ben már most jelen vannak a katonák, hogy támogassák a rendfenntartást.
Felmerül a kérdés, hol és milyen mértékben várható a Nemzeti Gárda bevetése. Trump állítása szerint főként „kék”, azaz demokraták által irányított városokban lenne indokolt a katonai jelenlét, ugyanakkor statisztikai adatok szerint számos „vörös”, republikánus vezetésű államban is magas a bűnözés.
Az összeállítás kitér a politikai háttérvitákra is: Illinois kormányzója, J.B. Pritzker élesen bírálja Trump törekvését, szerinte az elnök célja nem a bűnözés visszaszorítása, hanem politikai riválisok megfélemlítése. Ezzel szemben a hadsereg felsővezetői arról beszélnek, hogy a bevetett egységek büszkén szolgálnak a főváros biztonságáért.
Érdekes kérdésként vetődik fel, hogy valóban megfelelően képzettek-e a katonai egységek városi rendfenntartásra. A megszólaló szakértő szerint a Nemzeti Gárda tagjai más feladatokra vannak kiképezve, és csak bizonyos eseményeken, például nagy rendezvényeken, hasznosult eddig a szerepük. Felmerül a statisztikák manipulatív felhasználásának problémája is, vizsgálatok indultak a bűnözési adatok politikai célú torzítása miatt.
A riport további témaként tárgyalja, mennyire összehangoltak a különböző állami és szövetségi szervek erőfeszítései a bűnmegelőzésben, és milyen hatással lehetnek a költségvetési megszorítások a városok közbiztonságára. Több szereplő kételkedik abban is, hogy a katonai jelenlét valódi megoldást jelenthet a városi kriminalitásra.
