Az elmúlt hetekben elképesztő hullámzás rázta meg a tőzsdéket, ahol egy apró, korábban karaoke-gépeket árusító vállalat puszta bejelentése is milliárdokat tüntetett el a globális logisztikai szektorból. A piaci pánik, amelyet mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolatos hírek keltettek, nem egyedi eset: különböző ágazatokban, más-más cégek AI-projektjei sorra indítanak el szektorális eladási hullámokat.
Megfigyelhető egy ismétlődő mintázat: egy új AI-termék vagy funkció bejelentése után a tőzsdei szereplők szinte vakon, előzetes elemzés nélkül reagálnak. Ez eredményezi, hogy nemcsak a szoftvercégek, de a biztosítás, a vagyonkezelés, az ingatlanpiac és a logisztika is drasztikusan veszít értékéből néhány óra leforgása alatt. Eközben az AI-nak tulajdonított veszély sok esetben jóval eltúlzott a valós piaci kockázatokhoz képest.
A részvényárfolyamok zuhanása a cégek működésére is azonnali hatással van: költségcsökkentések, felvételi stopok, rövid távú stratégiai irányváltások indulnak, néha épp azok kárára, akik hosszabb távon stabilitást tudnának nyújtani. Ezek a piaci reakciók gyakran nagyobb károkat okoznak, mint amilyenek az AI valódi, tényleges üzleti fenyegetései.
Felmerül a kérdés: tényleg minden iparág azonnali AI-diszrupció előtt áll, vagy a pánik gyorsítja fel indokolatlanul a változást? Hogyan különböztethető meg, hogy mely cégek vagy munkakörök kerülnek tényleges veszélybe, és hol reális a piaci aggodalom, illetve hol túlzott?
