A beszélgetés egy baráti társaság nosztalgikus karácsonyi hangulatában zajlik, ahol többek között az Elf Bowling 1 & 2 videojátékokat próbálják ki, és kommentálják élményeiket. A társalgás során előkerülnek a gyermekkori karácsonyi emlékek, családok hagyományai és az évek múlásával átalakuló ünnepi érzések is.
A résztvevők szóba hozzák az Elf Bowling című filmadaptációt, valamint a játéksorozat furcsa és helyenként szatirikus humorát, beleértve annak kritikáját is. Megvitatják, miért lehet a játék T (Teens) korosztály számára ajánlott, és milyen, sokszor vitatható tartalmi elemek (pl. sugallmazó humor, furcsa ábrázolások) találhatók benne.
A diskurzus alapját a videojátékok különböző verzióinak kipróbálása képezi, miközben általánosabb kérdésekre is kitérnek, mint az ünnepekkel kapcsolatos szokások, a családon belüli ajándékozás és az ünnepek, mint társasági vagy kötelező programok. Az Elf Bowling példáján keresztül beszélnek a „rossz játékok” kultuszáról is, illetve arról, hogy egy-egy cím hogyan válhat ikonikus szatirikus vagy mémes státuszúvá.
Érdekes kérdések és témák kerülnek felszínre: mikor válik unalmassá vagy kötelezővé egy családi ünnep, miért lehet sikeres egy abszurd vagy provokatív videojáték, és hogyan alakul át a játékipar a roguelike típusú játékok terjedésével. Felmerül továbbá az is, mennyire hat a személyes élményre az, hogy egy játék vagy ajándék mennyire hasznos, illetve hogy lehet-e igazán szórakoztató egy „rossz” játék.
