Prága egyik legismertebb karácsonyi vásárán különös jelenségre figyelhetünk fel: színes, csillogó lufikat árusítanak, amelyek bevételének egy része egy jótékonysági szervezethez kerül – legalábbis a papírok szerint.
A vásáron az árusoknak általában mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a standbérlésért, mégis vannak, akik más utat választanak. Bizonyos árusok jótékonysági szervezetnek álcázva magukat, ingyen árulhatnak bármit a főtéren, kikerülve ezzel a magas bérleti díjakat, ami kérdéseket vet fel az igazságossággal, valamint a rendszer működésével kapcsolatban.
A rendszer visszásságaira évről évre ugyanazok a városi hivatalnokok próbálnak szabályokat alkotni, mégis úgy tűnik, a végrehajtás finoman szólva is hiányos, miközben a történtek szó szerint az ablakuk alatt zajlanak.
Érdekes morális kérdések merülnek fel: vajon tényleg segítünk-e vásárláskor egy valódi jótékonysági szervezetet támogatva, vagy csak egy trükkös üzleti modell részei vagyunk? Mi lenne, ha a szabályokat mindenki úgy értelmezné, ahogy neki tetszik – ahol egy egyszerű „charity” felirat máris versenyelőnyhöz juttathat egy árust?
