Gyermekkora karácsonyainak egyik tiltott gyümölcsét, a The Ref című filmet idézi fel a videó narrátora, aki végül felnőttként nézi meg, miután a filmet hosszú évekig teljesen elfelejtette. A visszaemlékezések bemutatják, hogyan próbálták a filmet a kilencvenes évek közepén reklámozni, érzékelhetően a Reszkessetek, betörők! sikerét meglovagolva, komikus, harsány jeleneteket sugallva – holott a valóságban a film sokkal sötétebb hangvételű, párbeszédekben gazdag, és R besorolású.
A történet tipikus karácsonyi alapszituációt vegyít groteszk fordulattal: egy betörő fogságba ejt egy házaspárt, akik házassága éppen romokban hever, s miközben a helyzeten próbálnak úrrá lenni, a családi problémáik egyre inkább felszínre törnek. A szereplők közötti állandó civódás sajátos humorral tölti meg a filmet, ám ez gyakran már a néző türelmét is próbára teszi. Számos, azóta is sokat idézett, szókimondó poén és jól sikerült párbeszéd teszi emlékezetessé a cselekményt.
Feltűnnek mellékszálak, mint például a részeg Mikulás vagy a szerencsétlenkedő rendőrök, amelyek azonban kissé elütnek a fő történettől, és nem mindig tartják fenn a lendületet. Ugyanakkor a családi dinamika mélyebb és vagányabb, mint a hasonló filmekben, s a színészi alakítások hozzák ki igazán a lényeget a karakterekből.
Érdekes kérdésként merül fel: vajon egy ilyen veszekedő, kellemetlen karakterekkel teli film nézőként is szórakoztatónak bizonyulhat-e, vagy egy idő után fárasztóvá válik? A történet során az is felmerül, valódi terápiává alakul-e a helyzet, vagy minden marad a régiben. Az alkotás számos témát vet fel: lehet-e nevetni a családi viszályokon, mennyire húzható meg a határ a komédia és a dráma között, és vajon melyik oldalra állunk mi magunk egy ilyen őrült, karácsonyi ‘mérkőzés’ során?
