Gáza humanitárius helyzetének alakulása körül forrongó, ellentmondásokkal teli narratívák jelentek meg, miután egy amerikai civil szervezet és izraeli támogatással új segélyszállítási rendszert vezettek be a térségben. Egyes beszámolók szerint tízezrek jutnak naponta élelmiszercsomagokhoz, ugyanakkor a helyi hatóságok száz fölötti halálos áldozatról számoltak be azok között, akik a segélyekhez próbáltak hozzáférni.
Az új rendszer bevezetését követően nemzetközi újságírók szinte teljesen ki vannak zárva Gázából, ezért a Wall Street Journal szemtanúk, műholdképek, videófelvételek és hivatalos források elemzésével próbálja feltárni a helyzetet. Az elemzések alapján az árumozgások útvonalai komoly életveszélyt jelentenek azok számára, akik a korlátozott mennyiségű támogatáshoz szeretnének hozzájutni.
A segélyek kiosztását már nem ENSZ szervezetek, hanem főként amerikai vállalatok és biztonsági cégek kezelik, ez pedig az izraeli tervek szerves része: biztonsági zónákat jelölnek ki, ahová a palesztin lakosságot várják, meglehetősen kérdéses körülmények között. A kulcsszerepet a Gaza Humanitarian Foundation (GHF) és a Safe Reach Solutions (SRS) nevű cég játssza, amelyek működésével és kiválasztásuk indokaival kapcsolatban is számos tisztázatlan részlet merült fel.
Az elosztó helyek gyakran veszélyes harci övezetekben vannak, az időpontokat és helyszíneket rövid előzetes bejelentéssel teszik közzé. Rendszeressé váltak a káoszt és kétségbeesést tükröző jelenetek, amelyekben emberek órákkal nyitás előtt összegyűlnek, hogy biztosítsák a túlélésüket jelentő támogatásukat. Felmerül a kérdés: lehetséges-e ilyen környezetben megfelelően és biztonságosan megszervezni a segélyosztást?
További konfliktusokat idéz elő, hogy több alkalommal is fegyverhasználatról, lövöldözésről és áldozatokról érkeztek jelentések a kiosztóhelyek közeléből. A szervezetek és a katonai erők eltérően számolnak be az eseményekről: míg az izraeli hadsereg figyelmeztető lövésekre hivatkozik, szemtanúk és helyi beszámolók szerint sok civil került közvetlen veszélybe vagy vesztette életét. Ezek az esetek kérdéseket vetnek fel a segélyosztás függetlenségéről, a helyszínválasztásokról és ennek humanitárius következményeiről is.
