Az interjúban Kanada miniszterelnökével több aktuális külpolitikai és globális biztonsági témát érintenek. A beszélgetés során felmerül Irán jelenlegi helyzete, a közel-keleti tűzszünet, valamint az, hogy a nemzetközi diplomácia milyen lehetőségeket kínál a feszültségek csökkentésére. Kiemelten szóba kerül az iráni nukleáris program, annak valós céljai, illetve az, hogy a nemzetközi közösség mennyire bízhat a békés megoldásban.
Egy másik fontos kérdés Kanada és az Egyesült Államok kapcsolata, különösen Donald Trump hozzáállása a kétoldalú viszonyhoz és a védelmi együttműködéshez. Szóba kerülnek a NATO-vállalások, valamint a védelmi kiadások növelése, és az is, hogy Kanada miként tervezi megerősíteni partnerségét az Európai Unióval. Emellett az is felvetődik, hogy a változó amerikai politika miatt Kanada új koalíciókat és együttműködéseket kíván kialakítani más, hasonló értékeket valló országokkal.
A beszélgetés kitér Ukrajnára is, különös tekintettel a támogatás folytatásának lehetőségére, illetve arra, hogy a nyugati szolidaritás mennyire állandó az orosz agresszió árnyékában. Megjelennek kérdések a költségvetési terhek és a védelmi kötelezettségek összehangolásáról, valamint Kanada szerepvállalásáról a szövetségi struktúrákban.
Végül a gázai és a közel-keleti konfliktus, valamint az izraeli–palesztin viszony is középpontba kerül. Vizsgálják, hogy lehetséges-e valódi és tartós békéhez jutni ezen a területen, amíg a gázai humanitárius válság és a palesztin államiság kérdése nincs rendezve. A beszélgetés rámutat: számos politikai, diplomáciai és erkölcsi dilemma alakítja a döntéshozók stratégiáit.
