Kanada új stratégiát választott az elektromos járművek (EV) piacán: megállapodást kötött Kínával, amely engedélyezi közel 50 000 kínai elektromos autó behozatalát, mindössze 6,1%-os vám mellett. Ez éles ellentétben áll az Egyesült Államok gyakorlatával, amely szigorú, 100%-os tarifával sújtja a kínai EV-ket, és Kanadát is ebbe az irányba próbálta terelni 2024-ben.
A döntés hátterében gazdasági érdekek húzódnak meg: a kanadai autógyártás az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökkent, miközben a belföldi piac lényegesen kisebb, mint az amerikai. Kanada az export 90%-át az Egyesült Államokba irányítja, emiatt az amerikai vámok különösen érzékenyen érintik az iparágat.
A megállapodás Kínával nemcsak az autóipari vámokról, hanem a kanadai repceolaj kínai exportjának könnyítéséről is szól, sőt, a két ország közös vállalkozásokat is tervez, hogy munkahelyeket teremtsenek és fejlesszék a kanadai EV-ellátási láncot. Kanada emellett Dél-Koreával is partneri kapcsolatokat épít ki zöld autóipari beruházásokra.
Kérdés, hogy a korlátozott piaci méret és a szigorú amerikai álláspont mellett vonzók maradnak-e a kanadai lehetőségek a nemzetközi autógyártók számára. A feldolgozott témák között felmerül az is, hogy hová fogják tudni eladni a behozott elektromos autók többletét, ha az amerikai piac zárva marad számukra: Európa, Egyesült Királyság, Mexikó vagy egyéb piacok felé nyílnak-e új lehetőségek?
A háttérben az észak-amerikai autóipar mély integrációja, a közös ellátási láncok és a vámháborúk kockázatai állnak, amely jelenleg komoly kihívás elé állítja Kanadát a technológiai átállás és a nemzetközi versenyképesség megőrzésében.
