Miközben a Szenátusban új törvénytervezet kerül napirendre, egyes politikusok radikális megközelítést javasolnak a nemzetközi kartellek elleni harcban. Felmerül az ötlet, hogy a régi idők kalózleveleit, az úgynevezett letters of marque-ot újra bevezessék, melyek magánszemélyeket jogosítanak fel fegyveres beavatkozásra.
A tervezet szerint a kartelltagokat hivatalosan kalózokként kezelnék a nemzetközi jogban, így például magánbiztonsági cégek vagy vállalkozók akár hadműveleteket is folytathatnának – elkerülve a hagyományos katonai beavatkozásokat és kongresszusi felhatalmazásokat. A beszélgetés során történelmi párhuzamok is előkerülnek, mint az 1812-es háború vagy a vadnyugat időszaka, amikor privát fegyveresek álltak szolgálatba állami engedéllyel.
Izgalmas erkölcsi és jogi dilemmák kerülnek felszínre: hogyan állapítható meg, hogy egy hajó valóban „narco boat”? Milyen felelősség terheli azokat, akik esetleg ártatlanokat támadnak meg tévedésből, és mik a szabályok és következmények egy nemzetközi vizeken történő bevetés során? A határok és felelősségek kérdése nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Mexikó, Kolumbia vagy Venezuela szempontjából is releváns.
Az egész jogi kezdeményezés szinte történelmi körforgásnak tűnik: visszatérnek azok az eszközök, amelyeket egykor a kalózkodás megfékezésére alkalmaztak, de napjainkban vajon működhet-e ugyanaz a metódus a modern bűnszervezetekkel szemben?
