Kalifornia három évtizede kezdte el tervezni az első amerikai igazi nagysebességű vasúti rendszert, amely Los Angeles és San Francisco között száguldana. A projekt azonban a vártnál sokkal lassabban és költségesebben halad, jelenleg már a hetedik árat érte el az eredeti költségtervnek, miközben egyetlen méter sín sem épült meg.
Az évek során mérlegelték, hogy mely városokat, régiókat érintsen az útvonal, de már az elsődleges döntések is jelentős politikai és gazdasági vitákat generáltak. Például Los Angeles elhagyása komoly kihívást jelent, mivel a környező hegyvidékek földrengésveszélyesek, és rendkívül bonyolult mérnöki munkát igényelnek. A főbb útvonalválasztások mögött összetett gazdasági, politikai érdekek és vitatott kompromisszumok húzódnak meg.
További nehézségeket szült, hogy a vasút pályájának meghatározása magánterületeket, környezetvédelmi övezeteket is érintett, sok esetben hosszú jogi csatározásokat indítva. A döntések során gyakran adtak prioritást a látványos technikai és infrastrukturális megoldásoknak a pragmatikusabb, költséghatékonyabb alternatívák helyett.
A projektet számos kritika éri: vannak, akik szerint a korrupció és a politikai játszmák súlyos akadályokat gördítenek az építkezés elé, míg mások a tervezés túlzott ambícióit, a valóságtól elrugaszkodott elvárásokat tartják felelősnek a lassú haladásért.
Nagy kérdés, hogy a tökéletesre törekvő, mindenkit kiszolgálni akaró tervezés vagy a jóval egyszerűbb, kompromisszumokra épülő megoldás viszi-e előbbre a vasút ügyét – s vajon mennyire kifizetődő a túlzottan idealista megközelítés a 21. században?
