Julia Roberts és Sean Penn meghitt és humoros beszélgetésbe mélyednek, ahol pályájuk jelentős állomásait, rendezőkkel való közös élményeiket és barátságukat idézik fel. A kamera jelenléte ellenére igyekeznek megőrizni a beszélgetés intimitását, miközben éleslátó gondolatokat és személyes anekdotákat osztanak meg egymással.
Felmerül a színész és rendező közötti kapcsolat kérdése is. Részletesen beszélnek arról, milyen érzés kivételes, egyben különböző szemléletű rendezőkkel dolgozni, például Paul Thomas Anderson, Luca Guadagnino vagy Steven Soderbergh oldalán. Szóba kerül, hogy egyes rendezők hogyan alakítják ki az alkotói légkört, és mennyire hagynak teret a színészek feltöltődésének és önállóságának.
A színészi munka mélyebb rétegei is feltárulnak: megvitatják, hogyan vezet a művészetben a generációs és világnézeti különbségek ütközése konfliktusokhoz vagy éppen örömhöz, mennyire fontosak a közös beszélgetések, az egymásra figyelés és a valódi meghallgatás. Előkerül az önvizsgálat, a szégyen és az alázat kérdése, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly is.
Változatos filmes példák, kultikus rendezőlegendák, emlékezetes produkciók és személyes emlékek mentén kirajzolódik egy olyan szakmai páros portréja, amelyben az alkotói barátságon túl élesen látszanak az iparág rejtett működési mechanizmusai és dilemmái is.
