Az interjú Juergen Schmidhuber életútját és szakmai fejlődését követi nyomon, kezdve gyermekkorával, családi hátterével, korai érdeklődési köreivel, majd betekintést enged tudományos pályájának főbb állomásaiba. Megismerhetjük, miként befolyásolta testvére, valamint a matematika, fizika és művészetek iránti érdeklődése gondolkodásmódját; illetve kiderül, hogy nagyon korán célul tűzte ki egy önmagánál intelligensebb mesterséges intelligencia létrehozását.
Felmerül számos izgalmas tudományos kérdés, többek között az univerzum legegyszerűbb magyarázatának keresése, a számításelmélet szerepe a tudományban és a művészetben, valamint a tanuló algoritmusok optimalitása. Schmidhuber bemutatja, hogyan fonódik össze élete során a szimbolikus és szubszimbolikus mesterséges intelligencia, kiemelve a számítástechnika, a neuronhálók és a matematikai gondolkodás fejlődését különböző országokban és korszakokban.
Az elhangzottak központi témái között szerepelnek a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú áttörései: a visszacsatolt neurális hálók (RNN), a hosszú-rövid távú memóriák (LSTM), a generatív ellenséges hálók (GAN), a meta-tanulás és a gyors súlyprogramozók, amelyek napjaink MI-modellezésének is alapjai. Külön figyelmet kap a történeti kontextus, a technológiai paradigmaváltások, valamint az MI terjedése az iparban és mindennapi életben.
Foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy ezek az áttörések miért sokszor évtizedekkel feltalálásuk után válnak meghatározóvá, miközben bemutatja a tanulók, kutatócsoportok, egyetemek és ipari cégek szerepét ennek elterjedésében.
