Az interjú második részében Juergen Schmidhuber és Hansen Sue átfogóan beszélgetnek a mesterséges intelligencia főbb témáiról, fejlődési irányairól, történeti mérföldköveiről, valamint az AI hardver- és szoftverfejlődésének különbségeiről. Olyan izgalmas kérdések kerülnek elő, mint például a transzformerek és LSTM-ek, vagyis a különböző neurális hálózatstruktúrák mai szerepe és hatékonysága, illetve az, hogy mennyiben járulhat hozzá az önálló tanulás és pre-tréning a mesterséges intelligencia előretöréséhez.
Érdekes történelmi visszatekintést kapunk a pre-tréning, a visszacsatolt neurális hálózatok és az attention (figyelem) mechanizmusok fejlődéséről, valamint arról, hogyan változott meg az AI-kutatás fókusza az elmúlt évtizedek során. A beszélgetés kitér különböző, AI-hoz kötődő vállalkozások indulására, például a Naisse vagy a Delvitech létrejöttének körülményeire és üzleti modelljeire, illetve a finanszírozás és a svájci vállalkozói környezet sajátosságaira is.
Felmerül a fizikai világot meghódító mesterséges intelligencia kérdése: miért nehéz valódi, sokoldalú fizikai robotokat alkotni, amelyek képesek emberszerűen tanulni és cselekedni, s miként különbözik ez az „AI a képernyő mögött” paradigmától. A robotikai áttörések, ipari alkalmazások, digitális ikrek és önreplikáló gépek koncepciója filozófiai és technológiai aspektusból egyaránt jelentős hangsúlyt kap.
A diskurzus során az is szóba kerül, hogy a kereskedelmi AI mennyire lehet veszélyes vagy hasznos, milyen etikai dilemmákat vet fel, valamint milyen esélyei lehetnek az emberi értékek beépítésének a jövő mesterséges intelligenciáiba. A beszélgetés során a szingularitás, önfejlesztő gépek, globális AI-verseny, kreativitás, tudatosság, illetve a társadalmi és geopolitikai következmények bonyolult kérdései is előkerülnek.
