Az ügy középpontjában jogi bonyodalmak állnak. Ezek Lindsey Halligan szövetségi ügyész kinevezése körül bontakoztak ki. Halligant a Fehér Ház bízta meg azzal, hogy két nagy horderejű ügyet – James Comey volt FBI-igazgató és Letitia James, New York állam főügyésze ellen – indítson el. Ugyanakkor kinevezésének jogosságát azonnal vitatták, tekintettel arra, hogy az igazságügyi minisztérium nem a szokásos módon helyezte őt hivatalba.
A további konfliktust az szolgáltatta, hogy a bíró megállapította: Halligan kinevezése törvénytelen volt, ezért minden általa indított eljárást érvénytelennek minősített. Mindkét ügyet – amelyek egyike a Kongresszusnak történő hazugsággal, másikuk jelzáloggal kapcsolatos csalással vádolta az érintetteket – azonnal elutasították, bár későbbi újraindításuk lehetősége nem zárult ki.
A nap során több politikai és adminisztratív szereplő is megszólalt az ügyben. Míg a Fehér Ház és az igazságügyi minisztérium egymásra mutogatva keresik a következő lépést, addig James Comey személyes nyilatkozatában az igazságszolgáltatás függetlenségét hangsúlyozta. Letitia James pedig diadalként értékelte a döntést, és kitartó ellenfélként határozta meg magát.
Az összetett jogi helyzet nemcsak az érintett szereplők személyes sorsára, hanem az amerikai igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom viszonyára is rávilágít. Felmerül a kérdés, mennyire lehet politikai célokat szolgáló eszköz az igazságszolgáltatás, és hogyan befolyásolhatja a kinevezések szabályossága a nagy horderejű eljárások kimenetelét.
