Washington, D.C. hivatalnokai pert indítottak a Trump-adminisztráció ellen, miután helyi vezetők beleegyezése nélkül több ezer Nemzeti Gárda katonát vezényeltek a városba. A kereset szerint ez sérti az alkotmányt, és kérdésessé teszi, mennyi joguk van a szövetségi hatóságoknak beleszólni a helyi irányításba.
Felmerül, hogy vajon valóban szükség volt-e ilyen mértékű katonai jelenlétre, illetve mennyiben tekinthető ez katonai megszállásnak egy amerikai nagyvárosban. A városi önkormányzat szuverenitása és a szövetségi kormány jogkörei között kiéleződik a vita, főként mivel a csapatok jelentős része más, republikánus vezetésű államokból származik.
Időközben a Fehér Ház a lépést a bűnözés elleni sikeres fellépésként értékeli, azonban a helyi polgármester politikailag kényes helyzetbe került, és nem nyilatkozott egyértelműen a per támogatásáról. További érdekes kérdésként merül fel, hogy a Nemzeti Gárda missziója meddig tart, és hogyan oldható fel a feszültség a szövetségi és helyi hatóságok között.
Emellett New Orleans is a középpontba kerül, ahol felvetődött a Nemzeti Gárda telepítése. Bár a helyi bűnözési mutatók csökkennek, felmerül, hogy a kormány inkább politikai céllal avatkozik be olyan városokban, ahol demokrata polgármester vezeti a települést. A beszélgetések fókuszában az is áll, hogy milyen alternatív megoldások lennének célravezetőek – például közösségi rendőrség vagy nagyobb anyagi támogatás – a katonai jelenlét helyett.
