Európa előtt kihívásokkal teli év áll: miközben az energiaárak emelkedése nehezíti a kontinens mindennapjait, négy jelentős EU-tagállamban tartanak választásokat. Ezekben az országokban a közvélemény-kutatások a jobboldali, sőt szélsőjobboldali pártok előretörését jelzik, ami jelentős változásokat hozhat az EU egészére nézve.
Spanyolországban a lakhatási válság váltotta ki az előrehozott választásokat, ahol a jobboldal és a szélsőjobboldali Vox párt együtt igyekszik többséget szerezni. Franciaországban Marine Le Pen erősödő támogatottságával és EU-szkeptikus hangulatával szembesülnek, míg Olaszországban Giorgia Meloni mérsékelt EU-ellenességgel navigál, de a politikai helyzet ott is gyorsan változhat.
Lengyelországban a jobboldali koalíció lehetősége élezheti ki a feszültségeket az unióval, különösen, ha a mérsékeltebb pártok együttműködésre kényszerülnek a radikálisabb erőkkel. Ezek a mozgások újraírhatják az egész EU működését, a politikai egyensúlytól a külpolitikai irányvonalakig.
A háttérben olyan kérdések húzódnak meg, mint a nemzeti szuverenitás, a migráció, az energia, valamint az, hogy képes lehet-e az EU harmonizálni a tagállami érdekeket egy jobbra tolódó politikai környezetben. Az is izgalmas dilemma, hogy a szélsőjobb hatalomra jutva pragmatikusabbá válik, vagy éppen ellenkezőleg, tovább erősíti az EU-ellenes retorikát.
