Az alkotás a túlélő jezidi közösség sorsán keresztül mutatja be a 2014-es iraki népirtás következményeit, személyes történetekkel. A filmben megrázó visszaemlékezések, gyermekkori traumák, családi szakadások és menekültélmények elevenednek meg, miközben megszólalnak áldozatok, túlélők, helyben maradt rokonok és új életet kezdett fiatalok is.
Komoly figyelem irányul azokra a dilemmákra, amelyekkel a népirtás utáni években szembesülnek a jezidiek: hogyan lehet feldolgozni a veszteségeket, miként találhatnak rá újra az identitásukra, és mi jelenthet a jövőben valódi otthont számukra? A biztonság, az igazságszolgáltatás, a társadalmi beilleszkedés és a kollektív trauma feldolgozása mind visszatérő kérdések.
A dokumentumfilm betekintést ad a vallási hovatartozás, a migráció, az integráció, valamint az igazságtétel kérdéseibe egyéni, családi és jogi perspektívából is. Jelenetek mutatják be a németországi újrakezdést, a megpróbáltatásokat és a reményeket, valamint azt a küzdelmet, amelyet a közösség tagjai a mindennapi életben és az önazonosság megtalálásában folytatnak.
Felmerül a kérdés, miként lehet a múlt borzalmait túlélni, a szétszakadt családokat újraegyesíteni, a történteket feldolgozni, illetve a jövőbe vetett hitet és cselekvőképességet megőrizni vagy újra megtalálni. A háttérben állandóan jelen van Irak, Németország és Szíria – mint a menekülés, hazatérés és identitáskeresés színterei.
