Dan Merl kritikájában a Toy Story 5 film helyét keresi a legendás Pixar-sorozat többi részéhez képest. Felidézi, hogy a Toy Story 3 tökéletes trilógiazárás volt, ezért az újabb folytatásokat sokan fenntartásokkal fogadják, főleg a sorozat üzenete és jelentősége miatt.
A filmben Jesse áll a középpontban, aki Bonnie játékait vezeti, miközben Woody a való világban segíti a bajba jutott játékokat. Az új veszély most a digitális világban keresendő: Bonnie egy tabletet kap, a Lily Pad-et, ami elvonja a figyelmét a hagyományos játékokról és barátairól. Ez felveti a kérdést: mi lesz a játékok sorsa a technológia uralta gyerekkor korszakában?
Érdekes témaként jelenik meg a klasszikus játékok és a modern technológia viszonya, illetve a gyerekeket érő digitális hatások. A történet során szó esik arról, hogy a játékok hogyan próbálnak túlélni ebben a változó világban, s közben egy új mellékszereplő, Smartypants, egy humoros, régi edukációs játék is fontos szerephez jut.
A kritika kiemeli, hogy bár a film tartogat kalandot, humort, ismerős karaktereket és megható jeleneteket, mégis felmerül a kérdés: képes-e a Toy Story 5 valóban új gondolatokat, releváns üzenetet adni, vagy csupán ismétli önmagát, és csak a franchise életben tartására született?
