Jemen történelme tele van példátlan fordulatokkal és harcokkal: hosszú évszázadokon keresztül világkereskedelmi központból lett a világ egyik legszegényebb országa. Az arab Tömjénút, az ókor bősége, a Marib-gát hatalmas szerepe és a legrégebb óta lakott városok mind-mind formálták az ország arculatát.
Földrajzi elhelyezkedése okán Jemen folyamatosan stratégiai célpontja volt a Római Birodalomnak, az Oszmánoknak, majd a portugáloknak és a briteknek is – mindannyian megpróbálták meghódítani ezt a nehéz terepű, de kulcsfontosságú földet. Az évszázadok során a helyi törzsi vetélkedések, vallási megosztottságok és külső beavatkozások egyaránt formálták az ország életét és identitását.
Nemcsak külső hatalmak, hanem számtalan belső konfliktus is jellemzi Jemen múltját: uralmi harcok, vallási szakadások, majd a 20. században a szocializmus, az egységesítés és az újabb polgárháborúk is mély nyomot hagytak. A közelmúlt eseményei – a polgárháború, az éhínség, a gyermekmunka és a női jogok helyzete – újabb kihívásokat hoztak, amelyeket súlyosbítanak a regionális hatalmak katonai akciói és a nemzetközi kapcsolatok bonyolultsága.
Jemen ma is meghatározó tényező a világpolitikában: újabb drámai fordulópontnak számított a 2023-as Vörös-tengeri blokád és a hajótámadások sorozata, melyek globális kereskedelmi útvonalakat is felborítottak. A kérdés adott: mi mozgatja a jemeni kormányt ezekre a lépésekre, és hol húzódik a válasz az identitás, a vallás, a geopolitika és a túlélési ösztön metszéspontján?
