Szibéria egy távoli szegletében két orosz kutató, Szergej Zimov és fia, Nyikita, egyedülálló kísérletbe kezdett: vissza akarják állítani a jégkorszak ökoszisztémáját, létrehozva a Pleisztocén Parkot. Ez a program nem genetikai manipuláció vagy kihalt állatok klónozása révén valósul meg, hanem olyan nagytestű növényevők visszatelepítésével, mint a rénszarvas, a bölény vagy a jak.
A szakemberek szerint Szibéria éghajlata ma is hasonló azzal, amilyen 12 ezer évvel ezelőtt volt, amikor a térséget még nem tundra, hanem füves sztyeppe, a ‘mamut sztyeppe’ borította. A projekt alapja az, hogy a nagy növényevők jelenléte kulcsfontosságú: számottevő hatásuk van a növényzet szerkezetére és a talaj széntartalmára is. Az állatok nemcsak lelegelik a növényzetet, hanem taposásukkal és ürülékükkel is elősegítik a fűfélék terjedését és a szén talajba jutását.
A Pleisztocén Park nem csupán tudományos kísérleti telep, hanem egy lehetséges válasz is a globális felmelegedésre. A füves területek ugyanis jobban visszaverik a napsugarakat, ezzel is segítve a permafroszt fagyottan tartását, fékezve így az olvadást és a szén-dioxid felszabadulását.
Ugyanakkor kérdéses, hogy mennyiben sikerülhet a kihalt megafauna helyettesítése a ma élő, hidegkedvelő fajokkal, illetve milyen hosszú távú ökológiai és klímavédelmi hatásokat érhet el ez a fajta beavatkozás. Más kontinenseken, például Észak-Amerikában és Patagóniában is zajlanak hasonló helyreállítási programok – ezek tapasztalataiból a Zimov család is merít.
