Az AI chip piacán jelenleg az Nvidia dominál, de világszerte egyre több kihívó jelenik meg, akik új technológiákkal és innovációkkal próbálják átalakítani a szegmenst. Olyan óriások, mint a Google, az Amazon és a Microsoft is saját megoldásokon dolgoznak, leginkább felhőalapú szolgáltatásokhoz és mesterséges intelligenciához fejlesztett lapkákkal. Érdekes kérdés, hogy ezek a nagyvállalatok mennyire képesek megnyitni fejlesztéseiket a szélesebb piac és az innováció számára.
Külön említést érdemel a kínai analóg chiptechnológia, amely ígéretes teljesítménnyel kecsegtet, bár a hagyományos digitális chipeknél eddig főként a gyártásbeli nehézségek miatt nem terjedt el széles körben. Felmerül, hogy ezek az újszerű megoldások miként kapcsolódhatnak a jövő AI számítási stratégiáihoz.
Japán is jelentős erőket mozgósít, hogy visszahódítsa vezető szerepét a félvezetőpiacon. Ennek kiemelt példája a Rapidus vállalat, amely 2 nanométeres csíkszélességű chipek tömeggyártására készül 2027-től, jelentős állami támogatással és több iparági nagyvállalat, például a Toyota, a Sony vagy a SoftBank részvételével. A befektetés volumene és a fejlesztési ütemterv is felveti a kérdést, hogy vajon sikerülhet-e Japánnak ismét a globális élvonalba kerülnie ebben az iparágban.
Az új japán félvezetőgyártásban kiemelt jelentőségű az egyedi, lapkákat külön kezelő gyártási módszer, amely gyorsabb testreszabást és rövidebb fejlesztési ciklusokat tehet lehetővé. Mindez számos technológiai, befektetői és szakemberhiánnyal kapcsolatos kihívást is maga után von, miközben a versenytársak – például a TSMC és a Samsung – már előrébb járnak a fejlett chipgyártási csomópontokban. Vajon elég lehet-e a Rapidus újszerű megközelítése és az állami támogatás ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak?
