2025 tavaszán Japánban a rizs ára meghökkentően magas szintre emelkedett, így a kormány kénytelen volt hatalmas mennyiségű vészhelyzeti tartalékot piacra dobni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy bár a szigetország szinte teljesen önellátó rizsből, az árak mégis az egekben vannak, így most először külföldi – például dél-koreai és amerikai – rizs megjelenése is szóba kerülhet a boltok polcain.
Érdekfeszítő gazdasági és agrárpolitikai kérdéseket vet fel az, hogyan vezetett a háború utáni földreform és a kisbirtokos gazdaságok nagy száma oda, hogy Japán rizstermelése ennyire szétaprózódott, szemben például az amerikai vagy a tajvani gyakorlatokkal. Felmerül az is, hogy a jelenlegi támogatási rendszer, a Gentan, illetve a mezőgazdasági szövetkezetek mekkora súllyal járulnak hozzá a problémák fennmaradásához, és hogy a jelenlegi struktúra mennyire teszi rugalmatlanná a piacot.
Az utóbbi évek időjárási extrémitásai, hőhullámok és természeti katasztrófák látványosan megrázták a japán rizspiacot, miközben a turizmus erősödése, a megváltozott étrendi szokások és a demográfiai folyamatok új igényeket és feszültségeket teremtenek. Különösen izgalmas az a kérdés, hogy Japán mennyire képes fenntartani önellátó mezőgazdaságát a globális versenyben, és hogy a nemzetközi kereskedelmi egyezmények mennyire tudják feloldani a belföldi reformokat gátló többszintű érdek- és hatalmi hálókat.
