Egy japán játékboltban járunk, ahol a hatalmas fizikai videojáték-kollekciók soraival szemben szinte alig látni érdeklődő vásárlót. A bemutatott üzletben ikonikus retro konzolokra és ritka játékokra bukkanhatunk, mint például a PC Engine, Neo Geo, Mega Drive, Dreamcast vagy a GameCube, valamint teljesen új vagy bontatlan kiadások is felbukkannak. Felmerül azonban a kérdés, hogy az ilyen exkluzív, prémium árú, gyakran limitált vagy reprint példányok tényleg valódiak-e, vagy akár másolatok, és milyen veszélyekkel jár a gyűjtők számára az utánzatokkal zsúfolt piac.
A videó során szó esik arról is, milyen különbségek és árképzési stratégiák működnek a japán országos láncoknál, például a Surugayánál, ahol a készletek szinte mindenütt egységes áron mozognak, legyen szó Takasaki, Akihabara vagy más helyszínekről. Emellett érdekességet jelent, hogy a boltokban inkább a játékfigurákat, kártyákat és csecsebecséket kereső vásárlók mozognak, míg a retro játékos részleg szinte kihalt.
Sok szó esik a ritka és dráguló műfajokról, főleg a shoot ’em up játékokról, Neo Geo Pocket gyűjteményekről, exkluzív Dreamcast címekről vagy limitált kiadású kiegészítőkről. Felmerül, érdemes-e még fizikai médiumokat gyűjteni, amikor már mindent online is beszerezhetünk, illetve hogy mennyire változtak meg a vásárlók szokásai, például a telefonos ár-összehasonlítás, az online piacterek vagy az agresszív nemzetközi expanzió miatt.
A riport során több személyes élmény és bolttal kapcsolatos történet is elhangzik: melyik boltból sikerült olcsón ritkaságot kifogni, hol mennyire borsos az ár, illetve hogy a nosztalgia mennyire befolyásolja még a vásárlókat, akik sokszor még a régen megszokott árakat várják el a régi idők emléke miatt.
A bebarangolt játékbolti miliő, a fizikai játékok jelenlegi helyzete és a felmerülő kérdések – például megéri-e ma még Japánban vásárolni, vagy elég az online piactér – mind olyan témákat vetnek fel, amelyek minden gyűjtő vagy retrórajongó számára aktuálisak és izgalmasak.
