Az egyik legnagyobb kriptovaluta-botrány újabb fordulatot vett, ahogy a Terraform Labs felszámolóbizottsága pert indított egy vezető Wall Street-i kereskedőcég, a Jane Street ellen. Azzal vádolják őket, hogy nemcsak részt vettek a Terra Luna és az algoritmikus stabilcoin összeomlásakor kialakult piaci eseményekben, hanem bennfentes információkra támaszkodva tudatosan mélyítették a válságot.
Az ügy középpontjában az információáramlás és zárt kommunikációs csatornák állnak, amelyek a Terraform egykori gyakornoka és későbbi Jane Street munkatárs, Bryce Pratt közvetítésével jöttek létre. A kereset szerint egy titkos csoportos chat és e-mail-láncok játszhattak kulcsszerepet abban, hogy a Jane Street időben értesült a piacot befolyásoló lépésekről, mielőtt azok nyilvánosságra kerültek volna.
Részletesen kibontásra kerül az algoritmikus stabilcoin, a TerraUSD (UST) működési elve, különösen az, miként tolódott el az egyensúly a Luna token és az UST között, amikor a befektetői bizalom megingott. A vádak szerint ilyen extrém piaci stresszhelyzetben akár percek is kulcsfontosságúak lehetnek, és a Jane Street a kereset szerint pontosan ezekben a pillanatokban mozgatta jelentős tételben a tokeneket.
Külön hangsúly kerül arra, hogy a blockchain ugyan transzparens, de a háttérről, a kommunikációról és a wallet-ek pontos tulajdonosairól szóló információk kritikus jelentőségűek lehetnek a bírósági bizonyítás során. A Jane Street védekezési stratégiája is kirajzolódik: szerintük a veszteségek nem bennfentes kereskedésből vagy manipulációból, hanem a Terraform hibás terméktervezéséből eredtek.
Felmerül a kérdés: a per során vajon sikerül-e minden félnek bizonyítékokkal alátámasztani állításait, illetve lesz-e szélesebb ágazati hatása annak, ha kiderül, hogy nagy piaci szereplők befolyásolhatták az eseményeket. Végül a vádak szélesebb kontextusba helyezik a történteket, utalva arra, hogy a kriptopiaci bizalom megrendülése nemcsak technikai, hanem emberi és jogi tényezők mentén is formálódik.
