James Comey ellen történelmi jelentőségű bűnvádi eljárás indult, amely a kongresszus félrevezetésével és az igazságszolgáltatás akadályozásával kapcsolatos vádakat tartalmazza. Az ügy lényegében egy 2020-as szenátusi meghallgatáson elhangzott nyilatkozathoz kötődik, amely során Comeyt annak kapcsán kérdezték, hogy engedélyezte-e információk kiszivárogtatását a médiának, amire tagadó választ adott.
A történet hátterében komoly politikai feszültségek húzódnak meg, Donald Trump elnök ugyanis azt sugallja, hogy a mostani vádemelés nem marad egyedül: szerinte további politikai ellenfelei is hasonló helyzetbe kerülhetnek. A vádemelés körülményeit tovább árnyalja, hogy az eljárás olyan bíróságon zajlik, ahol korábban már több, Trumphoz köthető nagy port kavart ügyet is tárgyaltak.
A riportban felmerül, mennyire rendhagyó a vád súlya és a vádeljárás megindítása: a grand jury csak két vádpontban emelt vádat, míg egy harmadikban nem, amely a vád megalapozottságával kapcsolatban is kérdéseket vet fel. Elemzők arra világítanak rá, hogy az igazságügyi minisztérium belső aggályai és politikai befolyás lehetősége a folyamat során különösen figyelemre méltó.
A történet tehát számos izgalmas kérdést érint: pontosan hogyan keletkeztek a vádak, mennyiben befolyásolják a politikai érdekek az igazságszolgáltatást, és végül milyen részletek derülnek majd ki a bírósági tárgyalások során. Továbbá még az sem tisztázott, melyik nagy port kavaró ügy – a Clinton-email-vizsgálat vagy a Trump-Oroszország-vizsgálat – állhat a háttérben.
