Jack Smith ügyvédjén keresztül azt kéri a Kongresszustól, hogy nyilvánosan tanúskodhasson egy nyílt meghallgatáson, tisztázandó a vele szemben megfogalmazott nyilvános állításokat. A beszélgetés során ismertetett levél rávilágít arra, hogy a vizsgálat során kulcsfontosságúak voltak a ‘toll records’ – azaz a híváslisták –, amelyek segítségével az illetékesek azt próbálták kideríteni, történt-e telefonos kapcsolat bizonyos szereplők között, különös tekintettel a 2020-as választás után kialakult politikai helyzetre.
A panel arra tér ki, hogy ezek a híváslista-lekérdezések megszokott nyomozati eszközök, ám politikusokat érintő ügyben különösen szigorúan szabályozottak. Kiemelik, hogy csak nagyesküdtszéki idézéssel lehet hozzáférni ilyen információkhoz, és minden ilyen nyomozati lépés jelentős belső egyeztetést és jogi ellenőrzést igényel.
Felmerül annak dilemmája, hogy mennyire helyes és indokolt szenátorok, illetve kongresszusi tagok telefonszámainak vizsgálata. A riporterek arról is beszélnek, hogy a Capitolium ostroma és az elnökváltást megelőző napokhoz kötődően konkrétan felmerült, hogy Donald Trump és Rudy Giuliani szenátorokat hívtak, hogy befolyásolják a választás eredményének hitelesítését.
A politikai oldalak céljai, a vizsgálatok törvényessége és a nyilvános tanúvallomás lehetősége több kérdést is felvet. Egyesek szerint aktuális politikai célok vezérlik a Kongresszus lépéseit, míg mások inkább történelmi igazságtételt keresnek. Vajon engedélyt kap Jack Smith a nyilvános meghallgatásra, és milyen hatása lehet ennek a közéletre, illetve a jogállamiságra?
