Az izraeli–iráni tűzszünet körüli helyzet feszült és ellentmondásokkal terhelt. Washingtonban és Teheránban eltérően kommunikálnak arról, ki játszott kulcsszerepet a tűzszünet elérésében, valamint hogy ténylegesen betartják-e annak feltételeit. Donald Trump amerikai elnök saját közösségi oldalán hangsúlyozza közvetítői szerepét, míg iráni vezetők éppen fordított narratívát közvetítenek.
Eközben a diplomáciai háttértárgyalások is kiélezett tempóban zajlanak. Trump csapata intenzíven dolgozott az iráni rakétatámadások után: aktív kapcsolatban álltak az izraeli miniszterelnökkel, a katari emírrel, valamint különböző csatornákon keresztül az iráni féllel is. A kulisszák mögötti tevékenység egyszerre mutatja be a diplomácia bonyolultságát és azt, milyen gyorsan eszkalálódhat egy regionális konfliktus.
Az izraeli légicsapások után sok kérdés maradt nyitva. Vajon mekkora kárt szenvedett Irán nukleáris programja? Mennyire tudják a felek értékelni a támadások következményeit az elkövetkező napokban vagy hetekben? Felmerül továbbá a kérdés: előfordulhat-e, hogy egyik fél sem érzi valódi győztesnek magát, így a tűzszünet hosszú távon fennmaradása bizonytalanná válik?
Az iráni oldalon látható széthúzás és az ún. „imposed peace”-ről szóló diskurzus jól jelzi, hogy a belső feszültségek is befolyásolják a tűzszünet jövőjét. Hangsúlyosak az izraeli katonai célpontok, különösen a politikai és katonai vezetők elleni támadások kockázatai. Nem világos, hogy a stratégiai célok teljesültek-e, és hogy a következő órák mennyire lesznek meghatározóak az átmeneti nyugalom fenntartásában.
