Az elmúlt napokban az izraeli hadsereg nagyszabású légicsapásokat hajtott végre Irán területén, nukleáris létesítményeket és katonai vezetőket érintve. Ezt követően Irán mintegy száz drónnal válaszolt, amelyek túlnyomó többségét Izrael megsemmisítette. Ezek a lépések évek óta tartó feszültségek és nyílt támadások után robbantották ki az aktuális helyzetet.
Korábban a két ország közötti konfliktus főként közvetetten zajlott – Irán által támogatott szervezeteken, például a Hezbollahon, Hamaszon és az Iszlám Dzsihádon keresztül folytatott támadásokkal, illetve izraeli válaszcsapásokkal ezen csoportok ellen. A 2024-es damaszkuszi iráni konzulátus elleni támadás azonban fordulópontot jelentett: ezt Irán közvetlen provokációnak értékelte, és először hajtott végre átfogó katonai támadást Izrael ellen.
A podcast történeti visszatekintést is ad: Irán és Izrael kapcsolata korábban egyáltalán nem volt ellenséges. Az 1950-es évektől Irán az egyik első muszlim ország volt, amely elismerte Izraelt, és számos gazdasági, katonai együttműködés is folyt, még fegyverszállításra is sor került. Az iráni forradalom (1979) után azonban éles fordulat állt be, aminek következtében az ellenséges retorika és szembenállás vált a két ország viszonyának fő jellemzőjévé.
Érdekességként kiemelik a zsidó közösség helyzetét Iránban, akik történelmileg jelentős szerepet játszottak az ország életében, de a forradalom után tömegesen vándoroltak ki. A beszélgetés rávilágít arra is, hogyan használta fel mindkét kormány a konfliktusok elemét bel- és külpolitikai célokra, valamint hogy a jelenlegi helyzet milyen logika és múltbéli események következménye.
Felmerül a kérdés, hogyan jutott el a két ország az együttműködéstől a nyílt ellenségeskedésig, és hogy milyen szerepet játszanak ebben a térségi hatalmi egyensúly, a proxyszervezetek, illetve a nukleáris program. A podcast továbbá olyan történelmi példákkal, visszaemlékezésekkel színesíti a képet, amelyeken keresztül jobban érthető a mai iráni–izraeli viszony komplexitása.
