Két izraeli család történetét ismerhetjük meg, akik gyermekeik elvesztése után várják, hogy szeretteik földi maradványait végre hazahozhassák Gázából. A személyes gyász mellett a családok több év elteltével sem kaptak választ a hatóságoktól, miközben a politikai vezetés és a nemzetközi tárgyalások folyamatosan változtatják a helyzetet.
Az október 7-ei támadások következményei a mindennapi életükben is érezhetők: emlékhelyeket rendeznek be, reménykednek a hírekben, és próbálnak megbirkózni a feldolgozhatatlan veszteséggel. Egyre nagyobb feszültséget okoz számukra, hogy a testek hazaszállítása lassan halad, miközben a tágabb közvélemény és a politikai döntéshozók szintén próbálnak túllépni az eseményeken.
A riport bemutatja, hogyan hat az amerikai közvetítésű tűzszünet a testek visszaszolgáltatásának folyamatára, és milyen szerepet vállalnak ebben a nemzetközi szereplők és izraeli kormánytagok. Érzelmi súlyt ad a történetnek a családtagok türelme, kitartása, valamint a kérdés, hogy mennyit lehet elvárni a gyászolóktól, és milyen állami vagy politikai felelősségekkel néznek szembe ezek az emberek.
