Az események közel-keleti helyszínein felerősödtek a légicsapások, amelyek során Izrael célba vette azt a létesítményt, ahol Iránban a legfelsőbb vezető kiválasztásáért felelős tanács szokta tartani üléseit. A központ, amely konkrétan az új ajatollah megválasztásának a helyszíne lehetett volna, jelentős károkat szenvedett.
Irán hivatalos forrásai szerint a támadás előtt az épületet evakuálták, így az izraeli próbálkozás – hogy megakadályozzák a vezetőválasztó testület működését – végül nem járt súlyos emberáldozatokkal. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a támadás az iráni hatalmi utódlási folyamatot akaszthatja meg, hiszen az ilyen testületek feladata az ország jövőjének meghatározása.
Eközben a beszélgetésekből kiderül, hogy az iráni vezetésben részben autonóm módon működnek a katonai egységek, miközben a politikai vezetők a folyamatok kontrollját próbálják visszaszerezni. Izrael célja a rendezett hatalmi átmenet akadályozása, miközben a térségben más államok is célpontjai lettek iráni támadásoknak.
A növekvő katonai nyomás, az energia- és célszerűen kiválasztott polgári létesítmények elleni támadások, valamint a nemzetközi politikai reakciók mind arra utalnak, hogy a helyzet tovább bonyolódhat. A konfliktus hosszú távú alakulását illetően számos kérdés merül fel: mi lesz az iráni vezetés jövője, sikerülhet-e lezárni az eszkalációt, illetve van-e lehetőség a felek közötti tárgyalásos rendezésre?
