Borok kóstolásakor gyakran találkozunk olyan ízjegyekkel, amelyek egzotikus gyümölcsöket, fűszereket vagy akár zöldségeket is megneveznek. Ezek a leírások felvetik azt a kérdést, hogy vajon valósak-e ezek az ízérzékelések, vagy inkább kreatív kitalációk? A borban található ízösszetevők valóban jelen vannak más ételekben, zöldségekben és fűszerekben is, de az érzékelés személyes élményekhez is kötődhet.
Továbbá, a klasszikus nyelvtérkép, amely szerint a nyelvnek minden egyes része csak egyféle ízt érzékel, hibás elgondolásnak bizonyult. Kutatások szerint minden ízlelőbimbó képes minden alapízt felismerni, így az ízérzékelés sokkal összetettebb folyamat.
Sokan felteszik azt a kérdést is, vajon bárki megtanulhatja-e a borvakságot, azaz felismerni különböző borokat vakon. Meglepő módon már állatok esetében is bizonyították, hogy megfelelő tréninggel különbséget tudnak tenni borok között, így az emberi képességek fejleszthetők.
Az emberi ízlelőbimbók száma is nagy változatosságot mutat: vannak úgynevezett „szuperízlelők”, akik extra érzékenyek bizonyos ízekre – ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy ők élvezik leginkább a borokat.
A borforgatás gesztusa sem puszta sznobság: az illatok, aromák feloldódását segíti, és jelentősen meghatározza az ízélményt, mert szaglásunk jelentős szerepet tölt be a bor ízének felismerésében. Végül szóba kerül a borévjárat jelentősége, illetve a szőlőcsemeték oltása is: ezek a tényezők alapvetően formálják a borok világát, a klíma évjáratonkénti változása pedig jól mutatja a globális folyamatokat is.
