Izland és az Európai Unió kapcsolatának története évtizedekre nyúlik vissza; az ország szoros gazdasági, politikai és intézményi integrációval rendelkezik, annak ellenére, hogy hivatalosan még nem tag. A csatlakozási törekvések korábban elakadtak, főként a halászati jogok körüli viták és a belpolitikai ellenállás miatt.
Az utóbbi időszak eseményei, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és az izlandi gazdasági nehézségek – magas infláció, emelkedő kölcsönkamatok és életszínvonal-csökkenés – újra napirendre tűzték a kérdést, hogy az EU-csatlakozás biztonságot és gazdasági előnyöket hozhat-e a szigetországnak. A belpolitikai helyzet változása, valamint a geopolitikai instabilitás – különös tekintettel az Egyesült Államok megbízhatóságával, illetve Donald Trump észak-atlanti térség iránti érdeklődésével kapcsolatban felmerült aggályokra – szintén hozzájárult az ügy aktualitásához.
Diplomáciai színtereken is megfigyelhetők a közeledés jelei: számos találkozó zajlott az EU és Izland vezetői között, amelyek során a biztonság és a stabilitás hangsúlyossá vált. Az EU-n belül részint új biztonságpolitikai irányvonalak körvonalazódnak, amelyek azt sugallják, hogy az unió önállóbban kívánja kezelni a védelmi kérdéseket.
Mindezek mellett élénk vita zajlik arról, milyen gyorsan történhetne meg a csatlakozás, ha az izlandiak népszavazással támogatnák azt. Egyes szakértők szerint Izland jogharmonizáció tekintetében is előrébb jár, így akár egy éven belül is sor kerülhetne a teljes jogú tagság megszerzésére.
