Izland vadregényes tájai a vulkánok nyers erejének lenyomatai: a forró magma hegyeket emelt, a lávafolyamok köves síkságokat formáltak, a hamueső pedig termékeny földeket teremtett. A táj még ma is változik, hiszen Izland geológiailag fiatal és állandóan alakul – vulkánjai folyamatos veszélyt jelentenek.
2010 tavaszán az Eyjafjallajökull vulkán váratlan kitörése nemcsak helyben, de világszerte óriási zűrzavart okozott: a vulkáni hamu megbénította Európa légiforgalmát, gazdasági veszteségeket és komoly társadalmi problémákat eredményezve. Ez a látványos esemény rávilágított arra, hogy Izland vulkánjai globális jelentőséggel bírnak.
Kitörő hegyek és alvó óriások között bolyongva vulkanológusok próbálják feltérképezni az alattomosan lappangó veszélyeket. Vajon mennyire lehet előre jelezni, hogy melyik vulkán ébred fel legközelebb? Minden tűzhányó másként viselkedik – egyesek kiszámíthatatlanul törnek ki, míg mások évtizedekig alszanak egy-egy pusztító kitörés előtt. Tudósok évről évre különféle mérőműszerekkel kutatják, hogyan változnak a vulkánok mélyében a folyamatok.
Az izlandi lakosság élete a vulkánok árnyékában telik: a vidéki emberek együtt élnek a néha pusztító, máskor bőkezű természettel, mely egyszerre jelent veszélyt és éltető erőt. Az ismeretlen és zabolázhatatlan természeti folyamatok továbbra is foglalkoztatják a tudományt – de vajon lehetséges lesz valaha is felkészülni a következő nagy kitörésre?
