Milyen érzés, amikor a Biblia történetei valósággá válnak egy első személyű videojátékban? Az I Am Jesus Christ egyedülálló vállalkozásként helyezi a játékost Jézus szerepébe, aki bejárja Galilea vidékeit, csodákat tesz, gyógyít, és tanítja követőit. A történet során egymás után nyílnak meg a híres bibliai jelenetek; találkozunk János apostollal és Máriával, vitázunk a farizeusokkal, sőt, még Sátán is feltűnik markáns antagonistaként.
A játék meglepően nagy bejárható területtel rendelkezik; különböző városokat, például Názáretet vagy Jeruzsálemet fedezhetünk fel. A fejlesztők nagy hangsúlyt fektettek a történetmesélésre, így számos karakterrel folytathatunk beszélgetéseket, miközben a játék gyakran narrációval idézi fel a bibliai eseményeket. Az oktatójátékokra emlékeztető mechanikák révén interaktív módon ismerhetjük meg a korszak kultúráját és világát, miközben különböző feladatokat és minijátékokat oldunk meg a csodák végrehajtása közben.
A program szűkös költségvetésből és kis létszámú fejlesztői csapattal készült, ami sok helyen érezhető a hiányos részleteken, az egyszerű grafikán és a mesterséges intelligenciával generált beszédhangokon. Ezek a választások jelentősen befolyásolják a hangulatot, sőt, néhol elidegeníthetik a játékost. Mégis, a projekt lelkesedése vitathatatlan: kérdéseket vet fel arról, hogyan lehet vallási témákat hitelesen és tiszteletteljesen feldolgozni a digitális világban; mennyire alkalmas médium a videojáték a hitélményeink átadásához; illetve van-e igény szélesebb körben ilyen típusú játékokra.
Felmerül az is, vajon hogyan lehetne továbbfejleszteni, mely pontokon lenne szükséges több idő, pénz vagy alkotói bátorság ahhoz, hogy valóban magával ragadó, tartalmas élmény szülessen. Mit jelent az edukáció, elmélyülés és szórakozás egyensúlya, ha a főszereplő maga Jézus?
