Az iráni–izraeli konfliktus egy új, ismeretlen szakaszába lépett, amikor Izrael példátlan mértékű támadást hajtott végre Irán ellen. A csapások több kiemelt katonai és nukleáris létesítményt érintettek Irán területén.
Irán válasza során kiderült, hogy jelenleg gyengébb helyzetben van, mint korábban. Fontos tényező, hogy a hagyományos proxy hadseregeivel – különösen a gázai és libanoni szervezetekkel – nem tud a szokott módon reagálni, mivel ezek komoly veszteségeket szenvedtek el, és erejük jelentősen megcsappant.
Mindez azt eredményezi, hogy Irán elsősorban saját rakéta- és drónarzenáljára támaszkodhat. Különféle ballisztikus és cirkáló rakétákkal, valamint nehezen érzékelhető drónokkal tud csapást mérni. Ezeket gyakran egyszerre, egymással kombinálva indítják, hogy túlterheljék az izraeli légtérvédelmi rendszert, de ezzel a stratégiával is csak részleges áttörést tudnak elérni.
Az összecsapások súlyos következményei, valamint a civil célpontok elleni támadások veszélye is központi kérdésként merül fel. Mindeközben az is láthatóvá válik, hogy Izrael sem képes teljesen önállóan megvédeni magát: az Amerikai Egyesült Államok és más szövetségesek is besegítenek a légvédelem megerősítésében.
