Az „Iran: Diary from a Warzone” dokumentumfilm egy száműzetésben élő iráni filmkészítő szemszögéből mutatja be a mindennapokat Iránban, amikor a háború és az erőszak mindennapossá válik. Két barát mobiltelefonos felvételein keresztül betekintést nyerhetünk, milyen érzés átélni a bombázásokat Teheránban és a keleti tartományban, Zahedanban.
Az internet szinte teljesen le van kapcsolva, a kommunikáció nehézkes, az emberek saját biztonságuk érdekében rejtőzködnek, álneveket használnak, hangjukat színészek szinkronizálják. Ezek a körülmények is kiemelik, mekkora kockázattal jár, ha valaki bármit ki akar juttatni a külvilág számára.
Feszültséggel terhes a légkör: a háború, rendszerellenes tüntetések, élelmiszerhiány, gazdasági összeomlás és a mindent átható elnyomó állami jelenlét egyszerre sújtja a lakosságot. Felvetődik, meddig lehet ellenállni ilyen trauma súlya alatt, és van-e kiút a reménytelenségből.
A dokumentumfilm kérdéseket vet fel a különbségtétel lehetőségéről barát és ellenség között egy háború sújtotta országban. Kiemelten jelenik meg, milyen módokon igyekeznek az emberek a gyász, megemlékezés és ünneplés által megőrizni emberi méltóságukat a mindennapi erőszakban és félelemben.
