Irán napjainkban az egyik legveszélyesebb korszakhoz érkezett, az ország vezetői példátlanul nagy nyomás alatt állnak: erőszakos utcai összecsapások zajlanak, miközben külső fenyegetések is folyamatosan fokozzák a feszültséget.
A társadalmi elégedetlenséget eredetileg gazdasági problémák robbantották ki, de ezek gyorsan sokkal átfogóbb tiltakozásokká alakultak. Sokan érzik úgy, hogy nincs már remény, és az iráni rendszer kizárólag erőszakkal próbálja megőrizni hatalmát.
Az országot egyre szorosabb szankciók, pénzügyi problémák és az iráni rial drámai értékvesztése sodorja az életszínvonal mélyrepülésébe, ami főként a középosztályt érinti. A folyamatos olajár-ingadozások és a nyugati politikai-kereskedelmi korlátozások még súlyosabbá teszik a gazdasági helyzetet.
Irán geopolitikai elszigetelődése, kitüntetett szerepe a Közel-Keleten, valamint a szomszédos országokkal és nagyhatalmakkal való konfliktusai mind hozzájárulnak a válsághoz. A katonai beavatkozástól való félelem folyamatos, miközben Izrael és az Egyesült Államok egyre keményebb lépésekkel válaszolnak az iráni kül- és nukleáris politikára.
Belső konfliktusokat tovább mélyítik a generációk közötti különbségek, a társadalmi törésvonalak, és a vezetők által alkalmazott elnyomás. Közben a korrupció és az ökológiai válság is egyre nagyobb fenyegetést jelent. Miközben a politikai jövő teljes bizonytalanságban van, felmerül a kérdés: milyen irányba fordulhat az ország, és hogyan érinti ez a többi regionális szereplőt?
