A világ energiapiacait fenyegető válság és a Földközi-tengeri blokád következményei kerülnek terítékre ebben az elemzésben. A megszólalók szerint a jelenlegi blokád súlyos élelmiszerválságot idézhet elő a globális délen, miközben Európát is romba döntheti, noha Irán várhatóan állja a sarat. Az energetikai szankciók, a tankerhajók leállása, a műtrágya drágulása és az újraelosztási válság drámai hatásokat eredményeznek a mindennapi életben is.
Több opció is felmerül Iránnal szemben: a blokád folytatása, a katonai eszkaláció, vagy a deklarált győzelemmel való kivonulás. Ezek mindegyike komoly politikai, gazdasági és diplomáciai következményekkel járhat az USA és globálisan is. A döntéshozók körüli tanácsadók – elsősorban neokonzervatív politikusok – olyan lépések felé terelik a Fehér Házat, amelyek akár kiszámíthatatlan globális háborút vonhatnak maguk után.
Különösen nagy hangsúlyt kap az energiamozgások, exportútvonalak, illetve alternatív kereskedelmi és tranzitfolyosók szerepe, mint például egy pakisztáni kikötőből induló iráni útvonal. Az elemzés kitér arra is, hogy a türelmetlen, radikalizálódó iráni lakosság és az amerikai közvélemény egyaránt fordulópont előtt áll, miközben az energiaellátás és a pénzügyi piacok globális átrendeződése zajlik.
Felmerül a kérdés: a jelenlegi krízis kimenetele mit jelent majd a nemzetközi rend, a világgazdaság és a nagyhatalmak viszonyai szempontjából? Mikor és hogyan szűnik meg az üzemanyag- és élelmiszerhiány, és hogyan birkózik meg a világ az egyre mélyülő gazdasági és társadalmi feszültségekkel? A válaszok egyelőre nyitottak maradnak.
