Irán védelmi stratégiájának, valamint a milíciák és proxy-hálózatok alkalmazásának sikeressége és megítélése kerül középpontba. Az izraeli beavatkozások és a Szíria feletti török-szaúdi dominancia új helyzetet teremtett, amelyre belföldön is keresik a válaszokat – például, hogy ezt a stratégiát kudarcként élik-e meg, illetve van-e értelme újraéleszteni.
A beszélgetés kitér a rakétafejlesztésekre, valamint arra, hogy mennyire átalakulóban van az iráni hatalmi rendszer. Felmerül a kérdés: mennyire látható és érzékelhető a legfelsőbb vezető tényleges befolyása, és mi várható a közelgő utódlás során? Bizonytalanságok jelennek meg arról, ki lehet Irán következő vezetője, valamint hogy a hagyományos reformista/hardliner kettősség mennyire releváns még a mai politikai viszonyok között.
A hétköznapi élet és a társadalmi valóság szintén hangsúlyt kap: mennyire szekuláris a lakosság, illetve mennyire érzékelhető a vallási vezetés jelenléte a mindennapokban? Ezeken túl komoly feszültségeket okoz az ország gazdasági helyzete és a nemzetközi szankciók haszonélvezőinek hozzáállása a nyitáshoz és reformokhoz.
Nagy kérdésként merül fel, hogy a rendszer képes lesz-e alkalmazkodni az új társadalmi igényekhez, esetleg nemzeti narratívát állít-e a korábbi vallási alapú helyére, illetve mindez milyen következményekkel járhat az ország jövője szempontjából.
