Iránban az elmúlt napokban hatalmas tüntetéshullám bontakozott ki, amely a szigorú kormányzati fellépés ellenére is folytatódik. Egy amerikai központú jogvédő szervezet szerint a biztonsági erők immár közel 1850 embert ölhettek meg, ami sokkal magasabb adat a korábban közölt számoknál.
Az országban elrendelt totális internet- és kommunikációs zárlat miatt egyre nehezebb pontos információkat szerezni a kialakult helyzetről. Kevés, de megrázó felvételek szivárogtak ki, például holttesteket mutató videók kórházi épületek mellett, amelyek a rendőri fellépés mértékét érzékeltetik.
A tüntetések eredetileg gazdasági okokra vezethetők vissza: a megélhetési költségek drasztikusan nőnek, mindennapi cikkek ára is elérhetetlenné vált sokak számára. Azonban a tiltakozások időközben jóval szélesebb körű követelésekké nőtték ki magukat, beleértve a politikai és társadalmi szabadságjogokat is.
Az iráni társadalom minden rétegéből – különféle vallási, etnikai és korosztályi csoportokból – egyre többen kapcsolódnak be a demonstrációkba. Sokan a rezsim megdöntését is követelik, miközben a nemzetközi reakció és az esetleges amerikai katonai beavatkozás is komoly kérdéseket vet fel.
Elemzők azt találgatják, mennyire szervezettek a mozgalmak, és hogy az amerikai lépések a rezsim bukásához vagy akár újabb problémákhoz vezethetnek-e a térségben. Egyértelmű, hogy a helyzet bonyolultabb, mint más korábbi válságok, például Venezuela esetében volt, és nagy a bizonytalanság az események további alakulásával kapcsolatban.
