Az iráni nukleáris program körül egyre feszültebb a nemzetközi helyzet, mivel Izrael szerint Teherán hamarosan eléri azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút a fegyver kifejlesztésében. Más források, főleg az amerikai titkosszolgálatok azonban úgy értékelik, hogy Irán valójában nincs aktívan közel egy nukleáris fegyverhez, és legalább három évre lehet attól.
A vita hátterében az áll, hogy az izraeli légitámadások indoklásához a helyzet sürgősségét hangoztatják, míg washingtoni források óvatosságra intenek. Tulsi Gabbard, Trump nemzetbiztonsági igazgatója korábban azt állította, hogy az iráni vezetés sem adott utasítást a program folytatására. Ehhez képest Donald Trump véleménye sokkal inkább egybeesik az izraeli politikai vezetés narratívájával.
A kérdések között szerepel, hogy mi alapján döntsék el az országok: cselekedniük kell-e, kellően nagy-e a fenyegetés? Emellett felvetődik, hogy az Egyesült Államok aktívan beavatkozik-e, vagy visszafogja magát ebben a folyamatosan bővülő, eszkalálódó konfliktusban.
Elemzők és újságírók vitatják, hogy létezik-e jelenleg diplomáciai megoldás, és mennyire erős az amerikai adminisztráció csapata ebben a helyzetben. A politikai vezetők, például a védelmi miniszter és az alelnök is különböző irányba terelhetik az amerikai döntéshozatalt. Mindez a jelenlegi helyzetben súlyos következményekkel járhat az egész régióra nézve.
