Az immár a Közel-Keleten fellángoló háború máris átterjedt a régió több országára, komoly kockázatot jelentve Európa számára is. Az Irán elleni amerikai-izraeli támadás egy olyan konfliktust indított el, amely közvetlenül veszélyezteti az európai személyzetet, katonai bázisokat és az EU kulcsfontosságú érdekeit.
Brit és európai személyzet az iráni megtorló intézkedések célpontjává vált, és több közel-keleti katonai bázis ellen is támadások történtek. A konfliktus miatt az európai politikusoknak hirtelen kell dönteniük, hogyan kezelik egyszerre a külső fenyegetettséget és a belpolitikai nyomást, miközben a nemzetközi jog érvényesítésével, a külső szövetségesekkel való egyensúlyozással és a lakosság reakciójával is bonyolítják a helyzetet.
A háború eltereli a figyelmet Ukrajnáról, és újabb geopolitikai kihívásokat okoz az EU számára. Az energiaárak példátlan mértékben emelkedtek a Hormuzi-szoros blokádja miatt, amely a globális kőolajforgalom jelentős részét érinti. Ezek a gazdasági sokkok súlyosan érinthetik az EU tagállamainak inflációját, miközben Oroszország váratlan pénzügyi előnyt szerezhet az olajárak megugrásából.
Felmerül a menekültválság lehetősége is, ha Iránban elhúzódó konfliktus bontakozik ki, ami újabb hullámot indíthat el az Európába tartó menekültek körében. Mindeközben az Egyesült Államok alig veszi figyelembe az EU-t, és a gyors közös uniós válasz is kérdésessé vált, miközben az energiaellátás és a külpolitikai stratégia is veszélybe került.
