Washingtonban, a döntéshozók szűk körében egyre több a találgatás arról, hogy az amerikai félidős választások után megnőhet a katonai akciók esélye Irán ellen. Több informátor szerint ez nem csupán Donald Trump elnök akaratán múlik, hanem Benjamin Netanjahu izraeli vezető politikai motivációin is, aki a hazai választások utóhatásaként szintén érdekelt lehet a konfliktus eszkalációjában.
A beszélgetés során felmerül, hogy az olajárak alakulása komolyan befolyásolhatja az amerikai stratégiai döntéseket. Megfigyelhető, hogy a közel-keleti szereplők, különösen a Perzsa-öböl államai, aggódnak a térség instabilitása miatt, hiszen számukra csak kockázatot jelent egy esetleges háborús helyzet kialakulása. Az is szóba kerül, hogyan próbálnak a különböző szereplők az amerikai belpolitikában fogást találni saját érdekeik érvényesítéséhez.
Megvitatták azt is, mennyire lehet elrettentő erejű a magas olajár, illetve hogy mennyire hatékony egy újabb összehangolt hadművelet, amikor az előző bombázások már a fontos iráni célpontok jelentős részét elpusztították. Miközben az amerikai adminisztráció belső vitái folynak arról, hogy érdemesebb-e lassú, gazdasági nyomásgyakorlást alkalmazni vagy egy gyorsabb katonai művelettel célt érni, a katonai szakértők kitérnek a hosszan elhúzódó blokádok káros hatásaira is.
Az izraeli belpolitika bizonytalansága, a NATO- és amerikai katonai érdekek, valamint az iráni atomprogram hosszú távú következményei is mind terítékre kerülnek. A résztvevők arra keresik a választ, hogy a következő időszakban egy szakmailag megalapozott stratégia vagy rövid távú politikai érdekek vezetik-e majd a nagyhatalmak döntéseit.
