Irán éveken át fejlesztett fegyvereket olyan célból, hogy képes legyen veszélyeztetni a nemzetközi gazdaság működését. Legfrissebb konfliktusa során a Perzsa-öböl bejáratának számító Hormuzi-szorost tartja kézben, ezzel jelentős nyomást gyakorol a világ olajkereskedelmére.
E szűk vízi útvonal stratégiai jelentősége abban rejlik, hogy innen kelnek át világszerte a kereskedelmi hajók és olajszállítmányok. Irán változatos katonai eszköztárat vet be: tengerben telepített aknákat, part menti rakétákat, kis hajós rajokat, búvárnaszádokat és drónokat, amelyekkel fenyegeti vagy támadja a hajóforgalmat.
A helyzet súlyos gazdasági következményekkel jár: a szállítmányozás szinte teljesen leállt, az olajárak az egekbe szöktek, egyes környező államok kénytelenek voltak csökkenteni termelésüket. A nemzetközi közösség, élén az Egyesült Államokkal, a szoros újbóli megnyitásán dolgozik, miközben folyamatosan mérlegelik a lehetséges katonai és diplomáciai válaszokat.
Felmerül a kérdés: meddig tarthat a blokád, és milyen eszközökkel tudnak választ adni a résztvevők erre a példa nélküli válságra? A konfliktus mögött meghúzódó hatalmi viszonyok, geopolitikai érdekek és a gazdasági nyomásgyakorlás folyamata komoly kihívások elé állítják mind az Egyesült Államokat, mind szövetségeseit.
