Irán és az Egyesült Államok közötti titkos diplomáciai egyeztetésekről új részletek derülnek ki, amelyek célja a nukleáris tárgyalások újraindítása. Amerikai tisztviselők, köztük a Trump-adminisztráció tagjai, arról tárgyalnak, hogy jelentős, akár 30 milliárd dolláros támogatást nyújtanának Iránnak egy civil, energiatermelést célzó nukleáris program fejlesztéséhez, cserébe a szankciók enyhítéséért, illetve felszabadítanák az iráni számlákon lévő pénzeket.
Irán helyzete nehezebb, mint valaha – az ország gazdasági és katonai helyzete megrendült az izraeli csapások után, jelentős pusztítás történt az iráni légvédelemben és nukleáris létesítményekben. Bár a rezsim erőt igyekszik mutatni a nyilvánosság előtt, belső körökben is kezdik felismerni, hogy kompromisszumra lesz szükség.
Különös hangsúly esik arra, hogy Irán továbbra is szeretné megtartani az urándúsítás lehetőségét, noha a nyugati országok, élükön az USA-val, ezt szűkítenék, illetve szigorúbb ellenőrzéshez kötnék. Felmerül az a lehetőség is, hogy Irán csak importból kaphatna dúsított uránt, így csökkentenék a fegyverkezési kockázatot.
A háttérben komoly politikai vita zajlik az Egyesült Államokon belül is; a republikánusok és a demokraták eltérően ítélik meg a támadások hatékonyságát és a diplomáciai lehetőségeket. Az iráni társadalomban pedig egyre nagyobb nyomás nehezedik a keményvonalas és mérsékeltebb erőkre egyaránt, hogy miként reagáljanak a külső támadásokra és a lehetséges új alku felvetésére.
A tárgyalások sikerének számos akadálya van: Irán a nyugati országokat megbízhatatlannak tartja, és az izraeli csapások emléke árnyékként lebeg minden új alku felett. A régió instabilitása, valamint a nyugati szankciók fenyegető kilátása is meghatározó tényező a jövőbeli egyezség lehetőségében.
