Az amerikai hírszerzési jelentések szerint Iránt még évek választják el attól, hogy atomfegyvert fejlesszen ki, miközben az izraeli vezetés és több politikus, köztük Donald Trump is jóval sürgetőbb veszélyről beszél. Ez az ellentét meghatározza a nemzetközi diplomáciai és katonai reakciókat is.
Felmerül a kérdés, milyen tényleges fenyegetést jelent Irán nukleáris programja, és erre miként reagáljanak az Egyesült Államok és szövetségeseik. Izrael legutóbbi katonai csapásait is e fenyegetéssel indokolta, ugyanakkor az amerikai hírszerzés szerint az atomfegyverek előállítása és bevetési rendszereinek kifejlesztése még hosszabb folyamat.
Az események súlypontjában a Fordo nevű, hegybe vájt iráni urándúsító létesítmény áll, amely jelentős katonai és diplomáciai döntések helyszíne lehet. Viták övezik, vajon az ügy kizárólag tárgyalással vagy katonai akcióval zárulhat-e le, illetve mennyire fenntartható a konfliktus regionális szinten.
Komoly kérdéseket vet fel az is, hogy a nemzetközi közösség és szervezetek – például a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség – hogyan képesek ellensúlyozni Irán törekvéseit, illetve mennyiben járulhatnak hozzá egy lehetséges megállapodáshoz, miközben egyes országok már katonai opciókkal is számolnak.
