A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 20 perc

Irán-amerikai konfliktus: miért nem váltak be az amerikai tervek, és mit jelent ez a világ számára?

Miért omlottak össze az Egyesült Államok tervei Iránnal szemben, és hogyan alakít át egy regionális konfliktus a világ energia- és hatalmi viszonyait?

Jeffrey Sachs közgazdász és Seyed Mohammad Marandi iráni tudós közösen vizsgálják az Egyesült Államok és Izrael közel-keleti katonai beavatkozásának váratlan következményeit. Elemzésük középpontjában az áll, hogy az amerikai vezetés elképzelései az iráni rezsim gyors megdöntéséről illúziók voltak, és a valóság messze eltért ezektől a tervektől.

Az események kulcspontját a Hormuzi-szoros lezárása, az olajárrobbanás, valamint az iráni társadalom és állam ellenállóképességének hangsúlyozása jelenti. Felvetődik, hogy a gazdasági blokádok és katonai akciók nem hozzák meg a várt eredményt: még komoly szenvedések mellett sem omlik össze az iráni rendszer, és a konfliktus globális következményei minden szereplő számára súlyos károkat okoznak.

A beszélgetés során előkerül az amerikai külpolitikai gondolkodásmód történelmi háttere: az 1953-as iráni puccs, az USA közel-keleti olajhoz fűződő érdekei, a vallási és identitásalapú politikai beállítódás, illetve az amerikai birodalmi logika és az izraeli lobbi hatása.

Külön figyelemre méltó kérdés, hogy a Hormuzi energiaválság milyen hatással van az USA belpolitikájára és a világgazdaságra, illetve hogy mennyire beágyazottak a vallási-ideológiai motívumok az amerikai döntéshozatalba. Sachs és Marandi szerint a helyzet eszkalációja és egy szélesebb regionális háború csak egy lépésre van, miközben a kiút – az amerikai visszavonulás – a legegyszerűbb, mégis a legnehezebben vállalható alternatívának látszik.