Irán jelenlegi helyzetét egy csendes, de egyre véresebb belső háború árnyékolja be. Az ország társadalma két élesen szemben álló táborra szakadt: az uralkodó rezsimet támogató rendre és a monarchia visszaállításáért küzdő royalistákra. Mindkét oldal kölcsönösen azzal vádolja a másikat, hogy külső erőktől vagy zsoldosoktól kapnak támogatást.
Az egykor sokszínű, békés tüntetések helyét most erőszak és kétségbeesett indulatok vették át. Egyre gyakrabban hallatszanak olyan hangok, amelyek már nem hisznek a békés változások lehetőségében, hanem fegyveres konfliktusban látják az egyetlen kiutat. A politikai vezérek, mint Ali Hamenei és Reza Pahlavi, viszonylag a háttérbe húzódtak, miközben a mindennapi eseményeket helyetteseik és radikálisabb követőik irányítják.
A rezsim brutális módszerei, a halottak megalázása, valamint az ország súlyos gazdasági problémái csak tovább szítják a dühöt és a bosszúvágyat, különösen a vidéki tartományokban. A törzsi erők is egyre aktívabban vesznek részt a konfliktusban, miközben az ellenzéki erők fegyverek és szervezett segítség reményében fordulnak külföldi forrásokhoz.
Tovább bonyolítja a helyzetet a külső katonai fenyegetés, különösen az Egyesült Államok részéről. A nyugati beavatkozás lehetősége újabb kérdéseket vet fel arról, mennyiben tudná rendezni vagy éppen súlyosbíthatná az ország vérzivataros sorsát.
