Az ikonikus film, a Jaws (1975) hatására évtizedeken át kialakult a köztudatban a cápa mint félelmetes, embervadász ragadozó képe. Ez a kép úgy beépült a közgondolkodásba, hogy politikai döntéseket, illetve a média és a társadalom reakcióit is meghatározta, például halálesetek után cápairtásokat követeltek.
Az utóbbi években azonban új szereplők jelentek meg: az influenszerek, akik a cápákkal való úszásról, pózolásról, sőt, a ragadozók érintéséről és „lovaglásáról” készítenek tartalmakat. Ezek a videók egyrészt hozzájárulhatnak a cápák pozitívabb megítéléséhez, ám közben állatvédők és kutatók gyakran bírálják az ilyen viselkedést, hiszen az állatokat stressznek és veszélynek teszik ki.
Felmerül a kérdés is, hogy a közösségi média hogyan befolyásolja a cápás incidensekről szóló híradásokat, és vajon van-e valós összefüggés az influenszerek tevékenysége és a cápatámadások számának növekedése között. A videó utánajár annak, hogy valóban a „szelfivadász turisták” és influenszerek tehetők-e felelőssé a cápatámadások számának emelkedéséért, vagy egészen más okok állnak a háttérben.
A részletes elemzés során szó esik a tudományos kutatások interpretálásának problémáiról, a médiában visszaköszönő leegyszerűsített narratívákról, valamint a halászat és más emberi tevékenységek cápákra gyakorolt hatásairól. Az anyag számos nézőpontból vizsgálja meg, hogyan torzítják mind a filmek, mind az online tartalomkészítők és a sajtó a cápákról alkotott képet.
