Az infláció több éve tartó makacs jelenlétével szembesülünk világszerte, ugyanakkor furcsa fejlemények is zajlanak. Miközben a legtöbb ország folyamatosan küzd az emelkedő árakkal, Kínában éppen ellenkezőleg, defláció uralkodik: az árak csökkennek, a kereslet visszaesik, a gyárak túltermeléssel küzdenek.
A világ gazdasága egyre inkább kettéhasadni látszik: az egyik felén árnövekedés, a másikon árcsökkenés okoz gondokat, ami egyedülálló gazdasági helyzetekhez vezet. Felvetődik a kérdés, hogyan vezetett ide évtizedek pénzpolitikája, a COVID-járvány utáni sokkhatások, és miért nem sikerül az összes régiónak egységesen kezelni a problémákat.
A háttérben számos tényező összjátéka áll: például a kormányzati költekezés, az ellátási láncok zavarai, az energiaárrobbanások, a geopolitikai feszültségek, a klímakockázatok és a világgazdaság szerkezetének megváltozása. Ugyanakkor a központi bankok is változó stratégiákkal próbálják orvosolni a helyzetet, ami tovább növeli a bizonytalanságot.
A kialakult gazdasági ellentmondások újabb kérdéseket vetnek fel: Vajon Kína deflációja átterjedhet globálisan is? Mennyire marad tartós az infláció ott, ahol jelen van? Hogyan befolyásolja mindez a tőkepiacokat, a devizákat és például a kriptovaluták szerepének erősödését? Milyen strukturális, hosszú távú folyamatok húzódnak meg a háttérben, és vajon hol találhat kiutat a rendszer?
